Kicsit megkéstem, a beígért határidőről lecsúsztam. Hazudtam. Lemondok. De mégis felteszek egy találós kérdést: miből loptam a címet? A helyes megfejtők között kisorsolok egy csokit.
Fú lenne egy csomó minden. Legfőképp arról, amivel kapcsolatban több feedbacket is kaptam. Miért írok pont ezekről? Miért írok ilyen szemtelenül? Vagy lazán? Vagy szabadszájúan? Miért kell belekeverni a politikát? Mi az, hogy leírom, hogy bazmeg? Éskülönbenis. Hová tűnt Damon Hill? A válasz már egyszerűbb, csak hosszabb. Gondolom én.
Az egész összefügg a mostani tanulmányaimmal. Is, meg azzal is, hogy ennek kapcsán már nem csak laikus külső szemlélőként élem meg ahogy a média egyre jobban elbulvárosodik. Vagy maradjunk annál, hogy csak átalakul. Egyre szélsőségesebb, kétpólusúvá válik, majd az öregebb generációk elmúlásával már csak egypólusú lesz. Marad az RTL és a Blikk világa a szórakoztatásé, Népszabi és Magyar Nemzet félékre marad a tájékoztatás, gazdasági szarokat meg csak az abban dolgozók olvasnak majd. És marad még egy fajta, ami ma még csak bontogatja a szárnyát, később azonban gyanítom komoly piaca lesz, és áthatja a többi eddig felsoroltat, ez pedig a pesti mindent kifikázós-kiröhögős-lenézős médium.
Igaz, annak nincs hírértéke, ami jó. Érdekel titeket? Igen, igen! (Nem.) Mintahogy én se arról írok, amit rendben találok, amivel egyet értek, hanem ami csípi a szemem. Nem véletlenül mondják, hogy a Média a negyedik hatalmi ág. Jó, nekünk nem volt eddig sok időnk belekóstolni, hogy milyen az az igazi nyugati angolszász újságírás. Itt, nálunk ez most kezd csak érni. És mint magyarok, máris elbasztuk. Félreértelmeztük, már az elején. Nem jó, vissza az egész! Miért nem tud egy magyar tv csatorna felnőni a német anyacég szintjére? Nincs egy normális BBC-nk. Drága magyar zenecsatorna: miért nem kapcsoltok néha az MTV-re, hogy megnézzétek, milyennek kéne lenni egy nyamvadt műsorvezetőnek, legalább. Abba már bele sem gondolok, hogy miért nincs nekünk olyan igazi, Frankfurter Allgemeine Zeitung, vagy New York Times. Mint régen volt, mondjuk a Nyugat. Most mindenki, aki megjelenik, azonnal egy óriási szegmenst akar a piacból. Túl sokan látnak ebben perspektívát, de leragadnak az egymás gáncsolásánál. A TV2 az RTL Klubhoz akar hasonlítani, és fordítva. Nem egy igazi minőségi kereskedelmi csatornához mérik magukat. Csak egy példa: általában mindenki olyanná akar válni, és olyanná is lesz, mint a baráti köre. Ez tény. Ezért igyekszem magam olyanokhoz hasonlítani, akik jobbak nálam, hogy magam is jobbá váljak. Ha nem így lenne, hanem mindig a szomszédhoz mérném magam, akkor azzal se én, se a szomszéd nem jut előrébb, pedig már a fél utca rajtunk röhög. Erre nem tudnak rájönni itt nálunk a negyedik hatalmi ág fejei, ez a gond.
Ennyit a médiáról. Másik, a politika. Tudom, sok embernek már a szó hallatán is görcsbe rándul az agya, de ez már csak olyan, hogy akkor is itt van, és bekopog minden nap az ajtódon, benéz a szobádba a tv-n keresztül, ha nem akarod. Ha nem tudod kikerülni, barátkozz meg vele. Azt hiszem ez okos gondolat. Olvastam.
Ha megbarátkoztál vele, akkor kezeld is úgy, mint egy ismerősödet! Nekik sem a jobb és bal oldalát nézed, hanem hogy jó, vagy rossz? Hülye, vagy sem? Ha jó, ... annak nincs hírértéke, hagyjuk. Ha hülye, akkor miért ne lehetne kinevetni? Szigorúan pártállástól függetlenül, de komolyan.
A harmadik, az meg a fogalmazás. Mindenkinek van egy stílusa. Valakit kifejezetten bánt, és személyesen is sértőnek vagy megbotránkoztatónak találja, ha leírva látja, hogy fasz. Elismerem, de nem kötelező elolvasni. Másik dolog pedig, hogy adott szituációkban, mint pl. ha kikanyarodik elém valaki szabálytalanul, akkor nem kell álszenten szépítgetni, az akkor is bazmeg lesz, és kész. Nem lesz 'kutyafáját' se gondolatban, se kimondva, akkor leírva miért legyen másképp? Úgyhogy nem is lesz.
-laslo-
Az egész összefügg a mostani tanulmányaimmal. Is, meg azzal is, hogy ennek kapcsán már nem csak laikus külső szemlélőként élem meg ahogy a média egyre jobban elbulvárosodik. Vagy maradjunk annál, hogy csak átalakul. Egyre szélsőségesebb, kétpólusúvá válik, majd az öregebb generációk elmúlásával már csak egypólusú lesz. Marad az RTL és a Blikk világa a szórakoztatásé, Népszabi és Magyar Nemzet félékre marad a tájékoztatás, gazdasági szarokat meg csak az abban dolgozók olvasnak majd. És marad még egy fajta, ami ma még csak bontogatja a szárnyát, később azonban gyanítom komoly piaca lesz, és áthatja a többi eddig felsoroltat, ez pedig a pesti mindent kifikázós-kiröhögős-lenézős médium.
Igaz, annak nincs hírértéke, ami jó. Érdekel titeket? Igen, igen! (Nem.) Mintahogy én se arról írok, amit rendben találok, amivel egyet értek, hanem ami csípi a szemem. Nem véletlenül mondják, hogy a Média a negyedik hatalmi ág. Jó, nekünk nem volt eddig sok időnk belekóstolni, hogy milyen az az igazi nyugati angolszász újságírás. Itt, nálunk ez most kezd csak érni. És mint magyarok, máris elbasztuk. Félreértelmeztük, már az elején. Nem jó, vissza az egész! Miért nem tud egy magyar tv csatorna felnőni a német anyacég szintjére? Nincs egy normális BBC-nk. Drága magyar zenecsatorna: miért nem kapcsoltok néha az MTV-re, hogy megnézzétek, milyennek kéne lenni egy nyamvadt műsorvezetőnek, legalább. Abba már bele sem gondolok, hogy miért nincs nekünk olyan igazi, Frankfurter Allgemeine Zeitung, vagy New York Times. Mint régen volt, mondjuk a Nyugat. Most mindenki, aki megjelenik, azonnal egy óriási szegmenst akar a piacból. Túl sokan látnak ebben perspektívát, de leragadnak az egymás gáncsolásánál. A TV2 az RTL Klubhoz akar hasonlítani, és fordítva. Nem egy igazi minőségi kereskedelmi csatornához mérik magukat. Csak egy példa: általában mindenki olyanná akar válni, és olyanná is lesz, mint a baráti köre. Ez tény. Ezért igyekszem magam olyanokhoz hasonlítani, akik jobbak nálam, hogy magam is jobbá váljak. Ha nem így lenne, hanem mindig a szomszédhoz mérném magam, akkor azzal se én, se a szomszéd nem jut előrébb, pedig már a fél utca rajtunk röhög. Erre nem tudnak rájönni itt nálunk a negyedik hatalmi ág fejei, ez a gond.
Ennyit a médiáról. Másik, a politika. Tudom, sok embernek már a szó hallatán is görcsbe rándul az agya, de ez már csak olyan, hogy akkor is itt van, és bekopog minden nap az ajtódon, benéz a szobádba a tv-n keresztül, ha nem akarod. Ha nem tudod kikerülni, barátkozz meg vele. Azt hiszem ez okos gondolat. Olvastam.
Ha megbarátkoztál vele, akkor kezeld is úgy, mint egy ismerősödet! Nekik sem a jobb és bal oldalát nézed, hanem hogy jó, vagy rossz? Hülye, vagy sem? Ha jó, ... annak nincs hírértéke, hagyjuk. Ha hülye, akkor miért ne lehetne kinevetni? Szigorúan pártállástól függetlenül, de komolyan.
A harmadik, az meg a fogalmazás. Mindenkinek van egy stílusa. Valakit kifejezetten bánt, és személyesen is sértőnek vagy megbotránkoztatónak találja, ha leírva látja, hogy fasz. Elismerem, de nem kötelező elolvasni. Másik dolog pedig, hogy adott szituációkban, mint pl. ha kikanyarodik elém valaki szabálytalanul, akkor nem kell álszenten szépítgetni, az akkor is bazmeg lesz, és kész. Nem lesz 'kutyafáját' se gondolatban, se kimondva, akkor leírva miért legyen másképp? Úgyhogy nem is lesz.
-laslo-
